Ahhoz, hogy megvédjük a környezetünket, tényleg nem kell sokat tenni: néha az is elég, ha a pénteki vacsorához nem hét főre főzöl a négyfős családodnak. Kis dolognak tűnik? Pedig nagyon nem az: természetvédelmi területeket, vizet, energiát spórolsz!

A környezetszennyezés házhoz jön

Amikor szóba jön a környezetvédelem, a legtöbb embernek a kihaló állatfajok, lángoló esőerdők és füstölgő gyárkémények jutnak eszébe. Ennek ellenére a probléma sokkal közelebb van, mint elsőre hinnénk – például a saját ebédlőasztalunkon. Nem is gondolnánk, hogy a tömegtermelés nem csak telefonok, ruhák vagy más eldobható tárgyak esetén van jelen, sőt!

De miért gond ez?

A vasárnapról megmaradt húsleves, amiből több lett készítve a kelleténél, a svédasztalos vacsorák, ahol a vendégek túl sok mindennel rakják tele a tányérjaikat, a „csak a szemem kívánja már” szituációk, vagy a „nem tudok kis adagot főzni” jelenség mind-mind lehetőséget adnak a tömegtermelésnek. Az ételpazarlás komplex kérdés: amellett, hogy környezetvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír, ne feledkezzünk el az ételpazarlás amorális voltáról sem. Amíg a fejlett országokban szinte mindennapos tevékenységnek számít az élelmiszer kidobása, addig a fejlődő országokban súlyos társadalmi probléma, hogy nem áll rendelkezésre elegendő élelmiszer. Napjainkban megközelítőleg 850 millió gyermek és felnőtt éhezik.

Mi áll a háttérben?

Nem szabad okolni az étteremláncokat és a multinacionális élelmiszeripari vállalatokat, a kereslet szabja meg a kínálatot. A 21. század embere Európában, Észak-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában bemegy egy üzletbe, és lehetősége van válogatni az édességek, felvágottak és pékáruk között. Ez a válogatás-kultúra ahhoz vezetett, hogy óriási mértékben felhalmozódott az élelmiszer. A romlandó áruk felhalmozása nem csak a szemétbe dobott ételt jelenti, hanem minden ehhez kapcsolódó erőforrást: a kitermelésükkel, előállításukkal, szállításukkal járó pénzt, energiát, vizet és időt, nem beszélve a humán-erőforrásról.

Az élelmiszerpazarlás tombolását támasztja alá az a tény is, hogy a rendelkezésünkre álló földterület 30%-át – tehát kb. 1,4 milliárd hektárt használunk fel olyan élelmiszer termesztésére, amelyet nem fogyasztunk el, ez a mennyiség az összes kibocsátott üvegházhatású gáz 10%-át teszi ki.

Az Európai Tanács hivatalos adatai szerint az Európai Unióban évente 88 tonna élelmiszer kerül a kukába, ennek 50%-a háztartásokból, 19% a feldolgozóiparból, 12% a vendéglátóiparból, 11% elsődleges termelésből és 5% kis-és nagykereskedelemből származik. Ez személyenként 173 kilogrammot jelent.

A Nébih 2019-re vonatkozó felmérései alapján Magyarországon mintegy 1,8 tonna élelmiszert dobnak ki. Wettstein Albert szerint az itthoni éhezés ezzel a mennyiséggel már megszüntethető lenne.

Hogyan segít az EU?

Az Európai Bizottság 2019. december 11-én tette közzé az európai zöld megállapodásról szóló közleményét. Részei:

• Az élelmiszer veszteségre és pazarlásra vonatkozó célkitűzések,
• A körforgásos gazdaságra vonatkozócselekvési terv,
• A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia,
• Biodiverzitási stratégia

Mi lehet a megoldás?

Mindenekelőtt nagyon fontos az emberek ösztönzése arra, hogy tudatosabban vásároljanak, figyeljenek az ételpazarlás elkerülésére. A már kialakult helyzet megoldására az újra felhasználás megfelelő opció lehet: újraelosztás formájában a vásárlók hozzájuthatnak a felesleges, de még friss ételhez kedvezményes áron. Az élelmiszerbankokon keresztül pedig a rászorulók kapják meg azt az ételt, amit a vendéglátó egységek nem tudtak eladni. Az emberi fogyasztásra már nem feltétlenül alkalmas élelmiszert pedig takarmányként tudják újra feldolgozni. Az el nem fogyasztott ételek segítségével pedig még energiát is nyerhetünk, égetéssel energetikai hasznosítás útján.

Magyar kezdeményezés az ételpazarlás ellen

A Munch nevű szervezetet magyarországi fiatalok találták ki és hozták létre, ez egy olyan közösség, amely az ételpazarlás megakadályozására van berendezkedve. Szerencsére a kezdeményezés egyre népszerűbb nem csak Budapesten, de az ország egyre több pontján is. A platform lényege, hogy különféle vendéglátóhelyek kínálják eladásra a megmaradt, de még friss ételeiket, így hatalmas kedvezményekkel lehet hozzájutni a legkülönfélébb ételfajtákhoz – így mindenki jól jár.

„Változtatni menő!”

Rohanó napjainkban elfelejtjük, hogy nem csak önmagunkért vagyunk felelősek, hanem minden élőlényért ezen a Földön – beleértve a növényeket és az állatokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy mindig kis lépésekkel kell kezdeni ahhoz, hogy nagy változásokat érjünk el. Kezdd el Te is, holnaptól figyelj oda, hogy ne dobd ki a maradékot!

A cikk eredeti megjelenésének időpontja: 2021. november 14.

Kép: pixabay.com