A különböző nemzetek politikájában sajnos csak csekély súllyal bírnak az úgynevezett „zöld” pártok, amelyek képviselik a környezetvédelmet és a környezettudatos gondolkodást. A változáshoz elengedhetetlen, hogy az efféle gondolkodás utat törjön magának.

Hiába vannak azonban a környezetvédelmet előtérbe helyező személyek a közéletben, ahhoz hogy csökkentsük a Föld szennyezettségét, és ezzel megakadályozzunk egy esetleges klímakatasztrófát (amelyre jelenleg igenis reális az esély), a jelenlegi környezetkárosító energiatermelésről (fosszilis energiahordozók) váltanunk kell a megújuló energiákra. A folytatásban a fontosabb megújuló energiaforrásokat mutatom be röviden, kitekintéssel a magyar viszonylatra, illetve szólok az atomenergia lehetséges kiváltásáról. 

A napenergia

A leggyakrabban és legnagyobb körben felhasznált típusa a megújuló energiahordozóknak az a Napból származó energia. A Napból a Földre érkezős sugarak nagyjából 32%-a visszatükröződik az űrbe, egy másik részét pedig a felhők, a földfelszín és az óceánok nyelik el. Egy 2004-es adat alapján a Földet ténylegesen elérő napsugárzás (tehát amely hasznosítható) még úgy is sokkal több energiát jelent, mint amennyi az emberiség egész éves fogyasztása, hogy a sugárzás egy jelentős hányada az előbbiekben említett módon nem is éri el a földfelszínt.

Két hasznosítási módszer létezik:

Passzív hasznosítás: Ebben az esetben az üvegházhatást használjuk ki a hőtermelésre. Az épülethez használt anyagok, illetve az épület tájolása a meghatározó.

Aktív hasznosítás: 2 fajtája lehetséges. Az egyik módszer alapján a Napból származó energiát hőenergiává változtatjuk át. Ennek legtipikusabb formája a napkollektor. A másik lehetőség szerint a napenergiát elektromos energiává alakítjuk át. Erre a legjobb példa a napelem.

Ezen energiahordozó kapcsán megnyugvásra ad okot, hogy hazánkban egyre több helyen látni naperőműveket, illetve egyre több háztartásban használják a napelemeket és napkollektorokat a szükségletek kielégítése céljából.

Magyarországon tehát növekvő tendenciát mutat ezen energiahordozó felhasználása, még annak árán is, hogy nyilvánvalóan a legtöbb energia a nyári hónapokban érhető el.

A szélenergia

A szélenergia lényegében a szél mozgási energiáját alakítja át elektromos árammá. A legkorábbi, ezt a technikát igénybe vevő épületek a malmok voltak, ahol a gabonaőrlést segítette elő. Modern felhasználásában a szélturbina a legjobb példa. Ezek csoportosulását szélfarmoknak vagy szélerőműveknek nevezzük.

Működése a következőképpen történik: A szél meghatja a szélturbina lapátjait, amely mozgási energiát a szélturbina belsejében lévő generátor elektromos árammá alakít.

Magyarországon, a Kisalföldön található a szélerőművek többsége, hiszen ez a tájegység hazánk legszelesebb része.

A vízenergia

A víz energiáját a vízerőművekben alakítják át elektromos árammá. Ezt a víz eséséből vagy folyásából lehet kiaknázni.

Vízerőművek legfontosabb fajtái:

Duzzasztós vízerőmű: Ennek a lényege, hogy egy folyót, vagy patakot gáttal elrekesztenek, a gát mögötti részen felgyülemlett vizet pedig beengedik a vízturbinákhoz, ahol a víz mozgásba hozza a turbinákat és az itt keletkezett energiát generátorok elektromos árammá alakítják.

Folyóvizes erőmű: Ez a folyóra, vagy patakra épített vízkerék elvén működik. A víz mozgási energiáját alakítja át mechanikai munkává. Ez a technika mára korszerűtlenné vált.

Árapály erőmű: Ezek az erőművek a tengereken bekövetkező áradások és apadások (a Hold és a Nap Földre gyakorolt vonzása által alakul ki) miatt bekövetkező szintkülönbségeket használják ki.

Magyarországon a vízenergia nem tölt be számottevő szerepet. A legnagyobb kapacitású vízerőműveink Kiskörén (28 MW), illetve Tiszalökön (~13 MW) találhatóak.

Az atomenergia kiváltása fúziós energiával

Bár az atomenergia nem tartozik a megújuló energiaforrások körébe, a radioaktív hulladék környezetre gyakorolt súlyos hatása, valamint egy nagyobb nukleáris katasztrófa lehetősége miatt mégis jelentőséggel bír ezen energiaforrás kiváltása kevésbé veszélyes, és környezetkárosító alternatívával.

Az atomenergia azért népszerű, mert már kis mennyiségű hasadó anyaggal is (úgynevezett üzemanyaggal, amely általában urán vagy plutónium) rengeteg elektromos energia termelhető.

Működése ezen erőműveknek a maghasadás elvén alapul: Az urán magjába (ahol az energiáját tárolja) ha neutron kerül, akkor az meghasad és a neutron eredeti energiájának sokszorosát bocsátja ki, valamint a meghasadt uránatom két másik neutront taszít el magától, amelyek újabb uránatomokba ütközve láncreakciót hoznak létre. A maghasadás folyamán gyors elektronok képződnek, amelyeket neutron moderátorokkal lassítanak le, hogy az urán nagyobb valószínűséggel fogja be azokat (ilyen moderátor pl. a grafit is). Ez a folyamat radioaktív sugárzást és hőt termel (ezért kell a reaktormagba hűtővíz). A maghasadás hőt termel, amellyel vizet gőzzé alakítanak, ez a gőz a turbinák lapátjait forgásba hozza, a turbinák pedig össze vannak kapcsolva generátorokkal, amelyek áramot termelnek.

Ezzel szemben a másik módszer - amely jelenleg még csak kísérleti fázisban van - a fúziós reaktorok elve.

Ez az erőmű a nukleáris fúzió elvét használja. Itt az atom magjának hasadása helyett az atomok összeütköznek, és az atommagok összeforrnak. Ez a folyamat a maghasadásnál háromszor- vagy négyszer több energiát szabadít fel nukleáris hulladék nélkül.

A jövő tehát mindenképpen a fúziós erőművek építésében van. 

Mint a fentebb olvasottakból látható: van remény, és lehetőség a klímakatasztrófa elkerülésére, de ezért tennünk is kell. A passzív magatartás ebben a helyzetben végzetes következményekkel is járhat.

A cikk eredeti megjelenésének időpontja: 2020. november 16.

Kép: pixabay.com