A pandémia következtében a nemzetközi és regionális turizmus szinte teljesen összedőlt, azonban gazdaságunk hatalmas részét képezi ez az ágazat. Ennek újjáépítése miatt is került sor a Turizmus 2.0 terv kidolgozására, amitől pozitív változást várunk.

Mi a turizmus és miért fontos gazdasági szempontból?

A turizmus a nemzetgazdaság elengedhetetlen alapköve, mivel jellegéből adódóan magában foglalja a munkahely-teremtést, az országok gazdasági növekedését és az állami bevételek emelkedését. Nagy szerepe van a fizetési mérleg javításában és befolyásolja a tőkebefektetéseket. A tágabb értelemben vett turizmust idegenforgalomnak is nevezzük, amely eléggé összetett fogalom, a szektor a világgazdaság harmadik legjelentősebb területe. Olyan gazdasági ágazatról van szó, amely a turistatevékenységek köré szerveződő szolgáltatásokon és intézményeken alapul. Több gazdasági szereplőre hatással van, ilyen például a vendéglátóipar, a szállodaipar és a közlekedés is.

A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) megfogalmazása szerint „a turizmus olyan személyek tevékenysége, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan legfeljebb egy évet töltenek el, de nem folytatnak keresőtevékenységet.” Fontos kiemelni, hogy a helyváltoztatás itt egy békés tevékenységet jelent, tehát a vis maior helyzetek, a háborús konfliktusok, vagy a népvándorlások miatti helyváltoztatás nem tartoznak a turizmus körébe.

Mit jelent ez itthon?

A magyar gazdaságban a turizmus igen jelentős helyet foglal el. A KSH adatai alapján a gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása a GDP 6,8%-a, a közvetett hatásokkal együtt ez az érték 10,7%-ot jelent. A turisztikai ágazatokban foglalkoztatott emberek száma kb. 400-500 ezer fő. Összességében a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2%-át a turizmus adja. Magyarországra elsősorban kikapcsolódási, pihenési céllal érkeznek a turisták, azonban egyre több utazás történik országunkba üzleti konferenciák, workshopok, megbeszélések miatt is.

Mit lehet tenni a turizmus fellendítése érdekében hazánkban?

Mint azt mindannyian tudjuk, a COVID-19 járvány kirobbanása mind a külföldi, mind a belföldi utazásokra rányomta bélyegét. A pandémiás időszak következtében szinte az összes gazdasági szektor visszaesett, a legnagyobb vesztesek közé többek között a turisztikai ágazatok tartoznak. A vírus miatt jelentős korlátozások, óvintézkedések léptek életbe a fertőzés megfékezése céljából. A közlekedés visszafogása, a határzárak, a társas érintkezések szigorú korlátozása következtében a turisztikai kereslet 2020 második negyedévére szinte teljesen megsemmisült.

Egy felmérés szerint – a 136 országot tartalmazó, 90 változót mérő rangsor a „turisztikai szolgáltatások kínálata és a versenyképesség” a WEF alapján – Magyarország a 48. helyen áll. Ez volt az egyik oka a Turizmus 2.0 terv kidolgozásának. Az ehhez tartozó alapdokumentum 2021 májusában készült el. Létrehozásában a Magyar Turisztikai Ügynökség, az ágazat vezető szakmai érdekképviseleti szervezetei, illetve a legnagyobb vallási felekezeteket képviselő történelmi egyházak, a turizmus szektoraiban érintett szakértők, befektetők, döntéshozók, dolgozók és kutatók is részt vettek.

A Magyar Állam célkitűzései közé tartozik a belföldi turizmus felvirágoztatása. Évi kb. 20 millió turistát szeretnének bevonzani, ezáltal a számítások szerint a 2030-as évre országunk Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja lenne. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (Turizmus 2.0) a magyar turizmus GDP-hez való hozzájárulását 13%-ról 16%-ra növelné.

Mely területek kapnák a támogatást?

Az utazási célok alapján a Turizmus 2.0 nyolc fő klasszikus turisztikai terméket tartalmaz, ezek:

• a bor-és gasztronómia,
• az egészségturizmus,
• az üzleti rendezvények és kongresszusok piaca,
• a kulturális turizmus,
• a vallásturizmus,
• a rendezvény- és sportturizmus és
• az aktív- és ökoturizmus.

A szektor fejlesztése tehát egy állam működésében rendkívül jelentős: részét képezi a kulturális értékek megőrzésének, a társadalom alakulásának és befolyásolja a politikai döntések meghozatalát.

A cikk eredeti megjelenésének időpontja: 2022. január 4.

Kép: pixabay.com