Donald J. Trump politikája a tweeteken, a kapcsolódó jogi kérdéseken és bírósági határozatokon keresztül.

Donald J. Trump stílusát, ahogyan azt a szakértők már megállapították a White Rage (fehér-amerikai férfiak haragja a színes emberek, bevándorlók és az LMBT közösség iránt) esztétikája tükrözi, amely az autoritarizmusban, a nárcisszizmusban és a demagógiában gyökerezik. Előnyben részesített közlésmódján, a Twitteren keresztül pedig hathatósan továbbítja az ezzel kapcsolatos véleményeit, kihasználva a platform adottságait, hogy milliókat befolyásolhasson. Retorikai stílusa demokratikus normákat, elveket és intézményeket sértő. Ez lenne a Fehér Ház hivatalos kommunikációs eszköze?

Donald Trump viszonylag nemrégiben emelkedett a nemzeti politikai hatalomba, de retorikájának vizsgálata és a Twitter használata még mindig gyermekcipőben jár. Sokan állítják, hogy Trump mesterien használja a Twittert, hogy terjessze üzeneteit és nagyobb hatalomra tegyen szert. Meg kell jegyeznem, hogy ezen platformon a bejegyzésekre vonatkozik egy karakterkorlátozás, 280 leütés a maximum, azaz körülbelül 35 szó. Ez bár valóban ösztönző a felhasználók számára abból a szempontból, hogy kreatív módszereket találjanak az ötleteik közvetítésére, mégis olyan egyszerűségre kell törekedni, amely talán nem alkalmas a globális politika árnyalt diskurzusaira.

Gyakorlati példákkal:

2017. január 1-jén tette közzé Barack Obama a Twitter oldalán:

- „As we look ahead to the future, I wanted to take a moment to look back on the remarkable progress that you made possible these past 8 years.” (Ahogy a jövő elé nézünk, szerettem volna egy pillanatra visszatekinteni arra a figyelemre méltó fejlődésre, amelyet az elmúlt 8 évben lehetővé tettetek.)

- We traded foreign oil for clean energy, we doubled fuel efficiency standards, and we acted on a global scale to save the one planet we’ve got. (Külföldi olajjal kereskedtünk tiszta energiáért, megdupláztuk az üzemanyag-hatékonysági normákat, és globális szinten léptünk életbe annak érdekében, hogy megmentsük azt a bolygót, amelyet kaptunk.)

Tényszerűen igaz mondatok, amelyek az írott angol szabványok szerint vannak kidolgozva és a politikai retorika megbecsült hagyományát visszhangozzák.

Alig egy hónappal később Trump elfoglalta ugyanazt az irodát, valamint ugyanazt a közösségi média platformot. Február 4-én tette közzé ezt a reakciót, miután egy szövetségi bíró felfüggesztette végrehajtási parancsát, amely megtiltotta a muszlim többségű nemzetek állampolgárainak beutazását az Egyesült Államokba:

- When a country is no longer able to say who can, and who cannot , come in & out, especially for reasons of safety &.security—big trouble! (Amikor egy ország már nem tudja megmondani, hogy ki tud és ki nem tud bejönni & kimenni, különösen épségi & biztonsági okokból – nagy baj!)

Amerikai elnökhöz nem méltó hanyagsággal és grammatikai hibákkal lett a fenti üzenet közzétéve. Az évek alatt már hozzászokhattunk a stílusához: rövid, ütős kijelentések, amelyeket gyakran felkiáltójel ékez, öncenzúra nélkül. Mindezek azonban leginkább megerősítették a támogatói számára „hitelességét”. Annak ellenére, hogy Obamát karizmatikus alakként széles körben elismerték, mindig kissé zárkózott maradt, szigorúan ellenőrzött sajtóhozzáféréssel, gondosan kidolgozott nyilvános képpel és üzenettel. Trump ezzel szemben meztelen a néző számára. Nincs rejtély arról, hogy mit gondol vagy érez, egyszerűen kimutatja a valós időben változó gondolatait és érzéseit.

Figyelembe véve Trump tweetjeit, a legzavaróbb talán az lehet, hogy bármit mondjon, amit csak akar, nagyon kevésnek lesz hosszú távon következménye (akár jogi, gazdasági, kulturális). Saját tanácsadói folyamatosan annak kimagyarázásán munkálkodnak, hogy Trump tweetjei nem politikai irányultságúak, nem kormánybeszéd, hanem leginkább a nyilvánosságot szeretné gondolkodásra bírni. Ugyanakkor arra már nehezebb magyarázatot találni, hogy Trump miért tiltja le azokat a felhasználókat, akik a nézeteivel nem szimpatizálnak. Az online platformok jogilag nem felelősek azért, amit a felhasználók tesznek és közzétesznek. Azonban egy amerikai másodfokú bíróság megállapítása szerint jogellenes, ha egy köztisztviselő, aki a közösségi média fiókját mindenféle hivatalos célra felhasználja, de kizárja az embereket a nyílt online párbeszédből, mert olyan nézeteket nyilvánítanak ki, amelyekkel a tisztviselő nem ért egyet.

Donald Trump május 28-án írta alá a végrehajtási parancsot, amelynek célja a közösségi médiatársaságok (Facebook, Twitter) széleskörű jogi védelmének korlátozására irányult, két nappal azután, hogy 2 tweetjén felülellenőrzést hajtottak végre (választási csalás gyanújával). A jogi megfigyelők ezt „politikai színháznak” minősítették, azzal érvelve, hogy ezen parancs nem változtatja meg a hatályos szövetségi törvényt és nem lesz hatással a szövetségi bíróságokra sem. A Twitter közleményében úgy nyilatkozott: „ez veszélyeztetheti az online beszéd és az internetes szabadságjogok jövőjét”.

A közelgő amerikai elnökválasztások mindenkiben izgalmat keltenek, vajon mi lesz a következő elnök első tweetje?

A cikk eredeti megjelenésének időpontja: 2020. november 3.

Kép: cnn.com