Márki-Zay Péter előtt nagyon nagy valószínűséggel utoljára adatott meg a lehetőség, hogy megmutassa, képes felnőni a feladathoz, amit a miniszterelnökség jelent, de nem tudott élni vele.
Az ellenzéki összefogás kormányfőjelöltjének kampánya – nagyon finoman szólva – már az előválasztás lezárultát követően, a hivatalos kampányidőszakot megelőzően sem szűkölködött a hibákban. A kampányidőszak beköszöntével azonban még nagyobb méreteket öltött Márki-Zay Péter botladozása, míg végül az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatos megnyilatkozásai mentén a választást megelőző hetekre már odáig jutott, hogy pont azt csinálja, ami ellen korábban még küzdött: felelőtlenül uszít.
Mint ismeretes, február 24-én Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Az én megítélésem szerint ez a végtelenül szomorú esemény volt az, amely által Márki-Zay Péter utoljára került olyan helyzetbe, amelyben sok, még bizonytalan szavazó számára bizonyosságát adhatta volna annak, hogy kompetens vezetője lehet Magyarországnak.
Ehelyett egy rendkívül felelőtlen, uszító kampányba kezdett. A krízis kitörésének napján, még a délelőtt folyamán arról tett közzé bejegyzést Facebook-oldalán, hogy Orbán nem békemisszióra, hanem háborút előkészíteni ment Putyinhoz néhány héttel korábban. Majd a szokásos vasárnapi élő bejelentkezésében azt állította, hogy Orbán egy személyben felelős a háborúért. Hétfőn pedig már az ellenzéki összefogás által fizetett, olyan Facebook-hirdetésekkel lehetett szembetalálkozni, amelyek tanúsága szerint az ő jelöltjük a béke garanciája, míg a fideszes jelölt Putyin csatlósa.
Először is, érdemes rögzíteni, hogy Orbán egészen biztosan nem azért látogatott el az orosz elnökhöz, hogy az Ukrajna elleni háború előkészítésében részt vegyen. Valótlanság tehát az, amit Márki-Zay állít, amely kapcsán nem is érdemes vizsgálódni, hogy milyen indokok indíthatták erre a megállapításra az ellenzéki miniszterelnök-aspiránst. Ha ugyanis mégis megtennénk, könnyen a legpusztítóbb összeesküvés-elméletek fejtegetésének kellős közepén találnánk magunkat, fejünkön egy alufóliasisakkal.
Adódik viszont a kérdés, hogy a valótlanság hangoztatásán túl, mi az, ami igazán kártékony az említett megnyilvánulásokban. Véleményem szerint ez nem más, mint maga az uszítás, amit két körülmény még súlyosabban is minősít.
Egyfelől az uszításra egy háborús konfliktus kapcsán kerül sor, vagyis akkor, amikor ártatlan emberek vesztik életüket, sebesülnek meg vagy kényszerülnek elhagyni otthonukat. Ebben a helyzetben azok az emberek, akik bár nem konkrétan a háború sújtotta területen élnek, de közelinek érzik magukhoz a krízist, mert például egy szomszédos országban tartózkodnak, érthetően nyugtalanabbak, aggódnak, nem kizárt, erősen félnek is a háború következményeitől. Ilyenkor egy felelős vezetőnek (miniszterelnöknek, miniszterelnök-jelöltnek egyaránt, de nemcsak nekik) az én véleményem szerint az a dolga, hogy magabiztosságot, határozottságot, de egyúttal (vagy pont, hogy ezáltal) nyugalmat, biztonságérzetet is igyekezzen kölcsönözni az embereknek és ne azt lesse, hogy az állampolgárokban a krízishelyzet okozta labilitást, frusztrációt, esetleg dühöt kihasználva milyen politikai haszon elérésére nyílik lehetőség.
Súlyosbító tényező továbbá az is, hogy nem egy egyszeri, félresikerült Facebook-bejegyzésről van szó, amit bocsánatkérés követ, hanem az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos uszítás Márki-Zay Péter kampányának immáron integráns, meghatározó részévé vált. Ez vezethető le ugyanis abból a folyamatból, amit az elmúlt pár napban megfigyelhettünk: először a háború kitörésének napján (Orbán háborút előkészíteni ment Putyinhoz), majd három nappal később, vasárnap (Orbán egy személyben felelős a kialakult helyzetért), végül hétfőn is (a fideszes jelöltek Putyin csatlósai) tudatosan az uszításról szólt az ellenzéki összefogás kommunikációja.
Megjegyzendő, nemcsak Márki-Zay Péter folytatja ezt a kommunikációt, hanem sokak közt Szabó Tímea is, amikor azt írja Orbánnak címezve: „Önt súlyos felelősség terheli a kialakult helyzetért, százezrek meneküléséért, ezrek haláláért!”. Ám megjegyzést igényel az is, hogy Orbán Viktor és a Fidesz is hasonlóan uszít, amikor valótlanul azt állítja, hogy Márki-Zay Péter háborúba vezetné Magyarországot. Az ellenzéki összefogás első embere ugyanis többször is világossá tette, hogy erről szó sincs, nem támogatja magyar katonák részvételét a háborúban és természetesen nem szeretné, ha Magyarország bevonódna ebbe a véres küzdelembe.
Önmagában lesújtó az Ukrajnában kirobbant háború, amit a hazai politikai elit haszonlesése csak még lesújtóbbá tesz. Természetesen az összes politikus előszeretettel hivatkozik békepártiként magára, de közben rengeteg közülük ezzel ellentétesen cselekszik, amikor felelőtlenül uszítják a szavazótáborukat.
Ezt a verset ajánlom valamennyi felelőtlen, uszító politikát folytató politikus figyelmébe.
A cikk eredeti megjelenésének dátuma: 2022. február 28.
Kép: Balogh Zoltán (MTI)
