Ahhoz, hogy egy népcsoport lelkületét megértsük, először a kultúrát kell megismernünk. A két cikkből álló cigány kultúra-kisokos ezért készült: bepillantást enged e közösség hagyományainak sajátosságaiba.

Ahogyan arra már a Te pinzsares e romani cultura – Hogy ismerd meg a cigány kultúrát 1. részében említettem, jelen cikkben a roma kultúra speciális érdekességeire térek ki. A cikk terjedelme miatt olyan alapvető dolgokat kihagytam a felsorolásból, amelyek azonosak a magyar hagyományokkal (mint például a karácsonyfa-állítás vagy a fekete gyászruha stb.).

Mivel a cigányság egy nagyon összetett népcsoport, így ebből fakadóan a kultúrájuk is rendkívül összetett. A vándorló életmódjuk folytán több másik néppel kerültek kapcsolatba, ezáltal több elemet egyszerűen beillesztettek a saját hagyományaik közé, de vannak az indiai őshazából hozott, keleti vonatkozású szokásaik, amelyek különböznek az európai kultúrától.

Hogyan tartottak rendet egymás között?

Tekintve, hogy a cigány nép nehezen illeszkedett be az állam keretei közé, egyértelmű, hogy a közösségeikben való rend fenntartása saját feladat volt. Ennek fórumai a család, a nagycsalád és a törzsek voltak. A cigány törvénykezés funkciója tehát a közösség erkölcsi értékrendjének védelme volt. A cigány törvénykezést „krisi” néven emlegetik.

Miben hisznek?

Abból fakadóan, hogy a cigányokra befolyásolóan hatott a környezetük, az európai térségben a kereszténységet, mint vallást, egy az egyben átvették. Az újszülöttek megkeresztelése mérföldkőnek számított a cigány család életében, olyannyira, hogyha a házas szülők nem templomban esküdtek, addig jártak papról papra, amíg valamelyikük ettől eltekintve megkeresztelte a gyermeküket.

A karácsonyt, a húsvétot és a többi keresztény ünnepet ugyanúgy tartják. A karácsonyi ünnepeket mindig otthon töltik, hagyomány, hogy a szülői házba erre az időszakra mindig visszatérnek. A muzsikus cigányok esetén jellemző, hogy a rokonokat meglátogatják, és házról házra járva kántálnak.

A keresztény ünnepek mellett a keleti gyökerek is megmaradtak. A tűz, mint szimbólum, Indiából származik, a cigány hagyományok világában jelentősége van: virrasztáskor éjjel-nappal ég, a családi életet mellette élik. Egyes vélemények szerint a vándorló életmóddal épült be a roma kultúrába.

Sírnak, napokig virrasztanak és félnek a halottaktól

A roma kultúrában az egyik legjellegzetesebb vonás a halottaktól való búcsú. A cigányok tisztelik és félik a halottjaikat. Felfogásuk szerint a halál utáni élet ugyanolyan, mint a mostani életünk, emiatt a sírba a halott mellé pénzt, ruhákat, ételt és ékszereket is tesznek, hogy a másvilágon is jómódban létezhessen a lélek. Több alkalommal a temetés után is kijárnak a temetőbe és visznek a halottnak ételt, italt.

Közeli haláleset után a férfiak másfél hónapon keresztül nem borotválkozhatnak. A gyászidő tartama (közeli hozzátartozónál egy év, távolinál fél év) alatt főszabály szerint sem esküvőt, sem keresztelőt nem tartanak. Utóbbit amiatt nem, mert a gyászidő alatt megkeresztelt gyermeket a boszorkány viszi el.

Érdekességek még ehhez kapcsolódóan:

• A halál bekövetkeztével a lakás összes tükrét letakarják, mert a szellem visszatérhet rajta keresztül.
• Ha egy cigány éjjel egyedül megy az úton, fütyörészik vagy beszél magában, nehogy összeütközzön egy szellemmel.
• Ha valaki megbotlik, tilos káromkodni, mert biztosan halott szellemébe botlott.

Roma gasztronómia

A cigány konyha nagyon hasonlít a hagyományos magyar konyhához. Általában véve paprikásak, zsírosak és fűszeresek az ételeik. Nincsen kifejezetten ünnepi étrend, ha van rá lehetőségük, akkor esznek, ha nem, akkor pedig böjtölnek. Előszeretettel fogyasztanak káposztát, túrót és pálinkát is, amit többen targyiként emlegetnek. Kevés zöldséget fogyasztanak, viszont annál több húst – főként csirkét, disznóhúst, ritkábban marhát.

Étkezési szokásaikat tekintve is hierarchia jellemző: az evés lehetősége elsőként a család férfi tagjait illeti meg, utána következnek az asszonyok, majd a gyermekek. A férfiak asztalához általában nő (egyedüliként) nem ülhet, főleg akkor, ha üzleti dolgokról folyik szó.

„Akarsz-e játszani?”

Akár férfiakról, nőkről vagy gyerekekről beszélünk, a kártyajátékok kiemelkedő szerepet töltenek be a cigányok életében. A roma kultúra egyik fontos eleme a szerencse, így a szerencsejátékok űzése is kedvelt időtöltés a mindennapok során. A kártyajátékok szabályait már gyerekkorban tanítják, azonban a kislányoknak csak korlátozottan van lehetősége megtanulni a különböző fortélyokat. Számukra a cigánykártya vagy vetőkártya használatának van jelentősége. Régen megélhetési forrásnak számított ugyanis a kártyavetés. Fontos azonban kiemelni, hogy cigány cigánynak nem jósolhat, csakis „nem cigányoknak”.

Remélem, sikerült nagy vonalakban bemutatnom a cigányság összetett, de annál érdekesebb szokásait.

A cikk eredeti megjelenésének időpontja: 2022. május 11.

Kép: Szaffi